Kutyák idegtípusai
1. Szangvinikus (élénk, kiegyensúlyozott)
A kiképezhetőség szempontjából legalkalmasabbnak tekintett egyedek. Ezek a legkiegyensúlyozottabbak, emellett élénkség és mozgékonyság a jellemzőjük. Az ingerlések és gátlások (pozitív és negatív feltételes reflexek) egyaránt könnyen kialakíthatók, és tartóssá tehetők a típus képviselőinél. Könnyen képezhető, és a munkavégzés szempontjából a legmegbízhatóbbak.
2. Kolerikus (ingerlékeny, lobbanékony)
Ezekről az egyedekről már nem mondhatjuk el mindezt. Idegrendszerük az ingerlésre gyorsan reagál, a gátlások azonban lassan fejlődnek ki. Minthogy a kiképzés a pozitív és negatív feltételes reflexek összhangján nyugszik, az utóbbi típusnál gátlásos folyamatok (a negatív feltételes reflexek) kialakítására és egyensúlyban tartására igen sok energiát kell fordítani.
3. Flegmatikus ( nyugodt, nemtörődöm)
A szó jelentéséből kiindulva nehezen ingerelhető, nyugodtságukon túlmenően sok egyedre a kifejezett lustaság is jellemző. Emellett mégis kiegyensúlyozott idegműködésűek, a kiképzésük nagy türelmet igényel, de megfelelő bánás és módszerek alkalmazása esetén munkára használhatók.
4. Melankólikus (gyenge, gátlásos)
Búskomor emberhez hasonlíthatók, igen gyengék az idegfolyamatok, többségben vannak a gátlások. Félénkségük és kiegyensúlyozatlanságuk miatt kiképzésre általában alkalmatlanok.
Az idegtípusok meghatározása során soha nem beszélhetünk "tisztán" típusokról, hanem arról van szó, hogy az egyes idegrendszeri működések átfedésben vannak egymással. Eszerint nem beszélhetünk csak szangvinikus kutyáról, hanem például azt mondjuk helyesen, hogy kolerikusba, vagy éppen flegmatikusba hajló szangvinikus kutyánk van. Ebből mindjárt az is leszűrhető, hogy az átfedések közvetlenül követik egymást. Vagyis pl. melankólikusba hajló kolerikus kutya nem létezik.
|